Bóly | Bohl |
Szent László király uralkodása idejéből, az 1093-ból származó birtokadományozó levél az első írásos emlék a településről, amely Bolok néven egyházi birtokként említi meg a falut. A török hódoltság tragikus 150 éve alatt a község szinte teljesen elnéptelenedett. 1703-ban hadi érdemeinek jutalmául a vidék Batthyány Ádám gróf tulajdonába kerül, aki az uradalom központjául választja Bólyt. A kialakuló uradalmi központot Mária Terézia uralkodása alatt német jobbágyokkal népesítették be. Utódaik lakják ma is a települést. A XIX. század végén a falu és az uradalom – házasságkötés révén – a Montenuovo hercegi család birtokába került és maradt 1945-ig. A Batthyányiak, Montenuo-vok idején alakult ki a település mai arculata, ligetes utcáival, közterületeivel. Ekkor vált a térség központjává, s vált híressé kézműipara. Az újkori népvándorlás sem kerülte el a települést. A második világháború után a Németországba kitelepítettek helyére felvidéki és bihari magyarok érkeztek. | Die Schenkungsurkunde aus der Regierungszeit des Heiligen Stefan ist die älteste Urkunde über die Siedlung, in ihr wird das Dorf unter dem Namen Bolok als Kirchenbesitz erwähnt. In den 150 Jahren der türkischen Besatzung entvölkerte sich die Gemeinde gänzlich. Für seine militärischen Verdienste kam die Gegend 1703 in der Besitz von Graf Adam Battyány. Er wählte Bohl als Zentrum seiner Güter. Der sich entwickelnde Mittelpunkt der Gutsverwaltung wurde zur Zeit Maria Theresias mit deutschen Leibeigenen bevölkert. Ihre Nachkommen bewohnen heute noch die Siedlung. Ende des 19. Jahrhunderts kam das Dorf und Gut – durch Heirat – in den Besitz der Familie des Herzogs Montenuovo und blieb es bis 1945. Zur Zeit der Battyánys und Montenuovos entwickelte sich das heutige Bild der Siedlung mit ihren parkartigen Straßen und Plätzen. Damals wurde sie zentraler Ort der Region, und ihr Handwerk berühmt. Die neuzeitliche Völkerwanderung machte keinen Bogen um die Siedlung. Anstelle der nach Deutschland Umgesiedelten kamen Ungarn aus der Slowakei und Bihar. |
Dunántúli Napló, 2001. május 11. | Aus: Dunántúli Napló, 11. MaI 2001 |
Seiten
- Aktualitások
- Dolgozatok Komárum-Esztergom megye községeirõl
- Egyesületek, tanintézmények
- Elõszó
- Eredetkutatás
- Eredetkutatás falvanként A-tól D-ig
- Eredetkutatási cikkek
- A Tatai járás német telepeseinek erdethelyei
- Agostyáni adólista 1733, 1768-ból
- Aldebrõ, Heves m. elsõ német telepesei
- Bakonyjákó / Jako történetébõl
- Bátaszéki németek õshazája
- Bevándorlók a bambergi egyházmegyébõl
- Bevándorlók a würzburgi egyházmegyébõl
- Diósd egykori német település – Diósd ehemalige dt Siedlung
- Duna-kanyar németjei
- Emslandi kivándorlók Téthre
- Eredetkutatás Agostyán
- Eredetkutatás Bikács
- Eredetkutatás Cikó
- Eredetkutatás Iklad
- Eredetkutatási szótár
- Felsõgalla elsõ német betelepülõi
- Hajós – bevándorlók Ringingen-bõl
- Heves megye egykori német falvai
- Hosszuláz
- Kakasd és Belac telepesei
- Kivándorlás Baden-ból Soroksárra
- Kivándorlók Mainz, Speyer és Trier egyházmegyékbõl
- Kompolt, Heves megye
- Luxemburgi kivándorlók
- Máriahalom – bevándorlók eredethelyei
- Mecseknádasd és Óbánya családfakönyve
- Nagymaros: A német bevándorlás (könyv)
- Pilisvörösvár elsõ német telepesei
- Saarvidéki kivándorlók Magyarországra
- Tékes családfakönyve
- Zsámbék elsõ bevándorlói
- Eretkutatás falvanként E-tõl M-ig
- Eretkutatás falvanként N-tõl T-ig
- Eretkutatás falvanként U-tól Z-ig
- Tarian_Sterberegister_Auszug – Kivonat Tarján halottaslistájából
- Impresszum
- Kapcsolat
- Képek
- Községek
- A Dunakanyar németlakta települései – Donauknie – Siedlungen
- Ajkarendek – Rendek
- Alsónána / Raitznana
- Baj adófizetõi 1768-ban – Baj – Steuerzahler 1768
- Bakony / Buchenwald
- Bakonyjákó / Jako
- Berkenye / Berkina
- Bikács
- Bóly / Bohl – Geschichtliches
- Egy régi német bányásztelepülés
- Ganna – Geschichte
- Kán / Kahn
- Komárom-Esztergom megye német falvai
- Komárom-Esztergom megye nemzetiségi falvai
- Lengyel / Lendl
- Mágocs / Magotsch
- Nágocs – Nagotsch
- Nagymaros / Großmarosch
- Német helységnevek – Ungarndeutsche Ortsnamen, pdf
- Német Kisebbségi Önkormányzatok – Deutsche Minderheiten-Selbstverwaltungen
- Partneri kapcsolatok – Partnerschaften
- Sváb-Törökország
- Tarján / Tarian
- Várgesztes / Gestitz
- Neves magyarországi németek
- Publikációk
- Régiségek, Antikváriumok
- Sajtószemle
- Találkozóhely
- Linkgyüjtemény
- Magyarországi német családnevek
- Magyarországi német helység- és földrajzi nevek
- Német nyelv és nyelvjárások
- A baranyai németek demográfiája
- A bikácsi nyelvjárás
- A megtagadott anyanyelvi oktatás
- A német helyesírási reform hatályba lépett
- A saarlandi nyelvjárások
- A taksonyi nyelvjárás
- Anyanyelvünk keletkezése és elmúlása
- Az ua-nyelvjárás ismertetõ szavai
- Budapest német lakossága
- Magyarországi német nyelvjárások
- Német nyelvtanulási linkek
- Nyelvjárási elbeszélések
- Nyelvjárási összehasonlítások
- Történelem
- A magyarországi németek kényszerkitelepítése
- A kitelepítés jogi alapjai és elõzményei
- A soproni kiûzöttek száma
- Kényszerkitelepítés megyénként
- Kényszerkitelepítés Szászországba
- Kényszerkitelepítési törvény
- Kitelepítés Udvariból
- Kitelepítési brosúra
- Kitelepítési emlékünnepély 2006 Budaörsön
- Kiûzések Mór és környékérõl
- Kiûzési szerelvények
- Magyar kitelepülõk Németországban
- Német vagyonveszteségek keleten
- Szomor / Sumur
- A magyarországi németek története
- Magyarosítások
- A magyarországi németek kényszerkitelepítése
Neueste Kommentare
Archive
Kategorien
- Keine Kategorien
Meta